ÚJ ILLEM /Előzménynek ajánlott: Öltözködés/
A természetes testszag nem illetlen! Sokkal illetlenebb a megszüntetésére, elnyomására használt kozmetikumok „illata”
Hogy milyen szagokat tekintünk illatnak, s milyeneket bűznek, nem természetünkből fakad. Elsősorban megszokás és nevelés, illetve önnevelés kérdése. Civilizációnk e téren rossz irányban haladt. A természetes és egészséges testillatokat bűzzé minősítettük, helyettük olyan vegyszerek szagát neveztük ki illatnak, amelyek előállítása természetpusztító, használata pedig egészségtelen. Számos újabb népbetegségünk közt az allergia terjedése is összefügg a vegyszerek, köztük a kozmetikumok széles körű alkalmazásával. Meg kell tanulnunk újra kellemesnek érezni testünk természetes illatát. Minden társas élőlény szereti fajtársai szagát – az embernek miért kellene undorodnia önmagától?
(Az ún. természeti népek olykor emlegetett „bűzével” kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy e népek általában éppoly büdösnek találták a „civilizált” európait, mint az őket; hogy a mosdatlanság taszító szaga jórészt a ruhaviselet következménye, a meztelenül járó embernek akkor sincs ilyen szaga, ha ritkán mosdik; s hogy e „primitív” emberek rossz szagát gyakran azok a kenőcsök adták, amelyekkel az élősködők elleni védekezésül kenték be magukat.)
__________
A testszőrzet nem illetlen egyik nemnél sem
A szépségről vallott elképzeléseink sem születnek velünk. Korról korra, helyről helyre erősen változnak, s tudatosan is alakítjuk, alakíthatjuk őket.
Kétségtelen, hogy a természettel összhangban élő népek többsége szintén törekedett testének (általában kultikus) díszítésére, átalakítására, olykor a szőrtelenítésére is, ez ősi hagyományunk. Ma azonban „szépítkezésünk” is létterheléssel, környezetkárosítással jár, másrészt civilizációnk olyannyira elszakadt a természettől, olyannyira élet- és létveszélyes formát öltött, hogy minden eszközt fel kell használnunk a természetességre neveléshez, elsőként mindjárt a természetesség eszményítését.
A borotválkozásnak az ápoltság-ideálhoz csatolása az elhanyagoltság lehetőségeit szaporítja. A borostás hónalj sokkal kevésbé „szalonképes”, mint azelőtt a természetes szőrzet. Ez a korunkban már egyébként is túlélezett társadalmi különbségeket feszíti tovább, hiszen aki ápolt szeretne maradni, annak még több időt kell erre fordítania, ami a fárasztó munkát végzőket aránytalanul jobban terheli.
Az emberi lényt a maga természetes valójában kell szépnek látnunk.
__________
A „napbarnított” bőr kevésbé ad illő megjelenést, mint azelőtt
A szépségeszményeket sokszor gyakorlati értékek határozzák meg. A Willendorfi Vénusz telt idomait a termékenység eszménye szépíti, s talán még az akkoriban gyakori éhezés – és így tovább. A napbarnítottság értékelése is számos változáson ment át. Földművesek körében, akik kényszerűen dolgoznak a tűző napon, a hófehér bőr a hagyományos eszmény, míg városi penészvirágaink közt a 20. században az egészséges, napsütötte bőrszín jött divatba, a már egészségtelen túlzásokig.
Ma azonban, az ózonlyuk korában, a napozás is veszélyessé vált, s a még mindig divatozó napbarnított bőrszínre éppoly veszélyes szoláriumokban tesznek szert a jobb módú városlakók. A dolog művirágszerűen ízléstelenné vált, s még inkább státuszszimbólum jelleget öltött. Voltaképpen a gazdagság, dologtalanság hiú fitogtatása lett. S ne feledjük, egészségtelen voltán túl a szolárium is energiapazarló.
__________
Ne eszményítsd a kigyúrt férfitestet!
Az ilyen test sokféle fölösleges géppel tömött edzőtermekben töltött hosszú órákról árulkodik, s arról a szándékról, hogy „viselője” kétes értékű műtárggyá formálja testét, vagy hogy konfliktusait erőszakkal szereti megoldani, megfélemlítésre törekszik. Szebb az olyan izomzat, amelyet torna vagy fizikai munka formált.
__________
Kerüld a kozmetikai sebészetet!
Ha elégedetlen vagy alakoddal, tornássz! Ezzel eltüntetheted azokat a torzulásokat, amelyek helytelen életmódodból fakadnak, de szabványszépséggé faragtatnod magad illetlen. Néhány plasztikai, kozmetikai műtét után voltaképp már egész testedet protézisnek tekinthetjük. Az arc a lélek tükre – de minek a tükre az olyan arc, amit sebészek formáltak?
Vállald fel természetes testalkatodat, arcodat, s ne vesd magad alá természetellenes tortúráknak azok kedvéért, akiknek valójában nem te tetszel, hanem egy elvont, életidegen divatszépség társaságában szeretnének parádézni.
__________
Lehetőleg ne használj kozmetikumokat!
Bőrünk minősége életkorunkat és egészségi állapotunkat mutatja. A számtalan kencével fiatalabbnak és egészségesebbnek tüntethetjük fel magunkat messziről, de nem leszünk tőlük sem fiatalabbak, sem egészségesebbek. Sőt! Legtöbb találmányunkhoz hasonlóan a kozmetikumok rövid távon előnyös hatása hosszú távon visszájára fordul. Saját egészségünkön kívül másokét is rongáljuk vele. A kozmetikumok a szennyező vegyipar gyártmányai, bármennyi joggal hirdetik is biotermékként magukat, ráadásul jelentős részüket állatok szenvedéséből gyúrják.
A smink egyszerű hazugság, s a hazugság e téren is illetlen.
Mit is hazudunk? Hogy szépek vagyunk? Ez esetben a kozmetika annak alig titkolt beismerése, hogy nélküle csúfak vagyunk.
Mit hazudunk még? Hogy fiatalabbak vagyunk, mint valójában? Ez pedig arról szól, hogy mai valónknál értékesebbnek látjuk a régebbit. A romlott áru esete. Aki értelmesen él, annak az értéke inkább növekszik az idő múlásával, mint csökken, de legalábbis új értékekre tesz szert a régiek helyett.
/Folytatásnak ajánlott: Egészségőrzés/
___________________________________________________________________________________
